A Fény beáramlása a Földre a jelen időszakban

2015. június 23.

Hálás vagyok az ACC-képzésemnek, Agninak és Deborah-nak a kitáguló érzékelőképességért,

és a cselekvőképességért, amely lehetővé teszi számomra, hogy észrevegyem, ha pl. bizonyos helyek több fényért és kapcsolódásért kiáltanak! És azért, hogy ilyen esetben azonnal cselekedni is tudok!

Ma, pontosan egy hónappal a Stonehenge-szeminárium első napja után, ahol világossá vált számomra, mi is lesz ebben az évben a szent feladatom, meg is tudtam ezt valósítani éppen a megfelelő helyen! Szinte magától történt meg, a budapesti reumatológia régi épületében, ahol anyukámra kellett egy ideig várnom.

Páciensek és személyzet jöttek-mentek a folyosón, megfigyelhettem az életet itt, ahol gyógyítás történik. Ekkor egyszerre felismertem, hogy itt nagyon erős a hívás a fény iránt, hogy több fényre van szükség, Ég és Föld összekapcsolódására, a világok összekapcsolódására…

A gyógyító munka a reumatológián elsősorban a fizikai szinten alapul, arra vonatkozik, a nyugati orvoslás cselekvésmódjának megfelelően.

Még akkor is, ha ezt az osztályt egy különlegesen jó orvos vezeti, és a pácienseket különösen jól kezelik (vagyis a figyelmesség, a figyelem szintje jóval magasabb a magyar átlagnál), illetve talán éppen ezért, szükséges volt a fizikai szintű gyógyító munka támogatásaként az itt páciensként vagy dolgozóként megforduló emberek saját mennyországát, önnön nagyobb lényét még inkább meghívni ide, hogy ezek jobban be tudjanak áramolni, és jobban össze tudjanak kapcsolódni a Földdel, illetve saját fizikai megjelenésükkel. Hogy a gyógyulás egy másik (magasabb) szintről indulhasson ki, a fény és a szeretet beáramlása révén.

Pontosan egy hónappal ezelőtt egy nagyon erőteljes kép jelent meg bennem a Stonehenge-szemináriumon végzett meditációban, amelyben önmagamat mint „összekötőt” láttam és tapasztaltam meg Ég és Föld között, illetve a Föld különböző helyei, pontjai között, a fény kiáradásának szolgálatában. Ennek során a lótuszcsakrámon át föntről fény áramlott belém, és rajtam keresztül több irányban mint fényszálakon át, továbbáramlott a környezetembe, a világba.

Úgy tűnt számomra, mintha feladataimhoz tartozna, hogy közreműködjek a Fény beáramlásában az Égből, támogassam azt, azaz részt vegyek a különböző világok, dimenziók összekapcsolásában.
Ezen kívül úgy tapasztaltam meg önmagamat, mint aki a Földön is különböző helyeket köt össze egymással, és ilyen módon részt vesz egy fényhálózat létrehozásában, illetve újra-felélesztésében.

Amikor felismertem, hogy az épületnek, valamint az itt lévő embereknek is több fényre van szüksége, illetve több kapcsolódásra saját láthatatlan, nagyobb lényükkel, szinte önmagától megtörtént bennem a dolog: csak ültem ott, és rajtam át erős fény, energia áramlott erre a helyre, majd ott elosztódott.

Mélyen megérintett, és rendkívül hálás vagyok, hogy ez megtörténhetett…